Termékeink
!!! Webáruház https://babakomfortbababolt.hu/
- Ajándék ötletek
- Akciós Április
- Autós gyermekülés
- Bababiztonság
- Bababútor
- Bababútor családok
- Babaetetés
- Babakocsi
- Babakocsi kiegészítők
- Babaszoba textília
- Bébiőrzők-Légzésfigyelők
- Etetőszékek
- Fürdetés,Higiénia
- Hinta
- Hinták-Pihenők
- Járóka-Utazóágy
- Jársegítő- Babykomp
- Játékok
- Kismama kellékek
- Kisruhácskák
- Óvodai termékek
- Pelenka
- Pelenkázólapok
- Szabadtéri játékok
- Tommee Tippee
- Tricikli, futóbicikli,
- Utazáshoz
- Webáruház
- Első kiscipők
- Fogyasztói Tájékoztató
- Útmutató-Használathoz
- Videók
- Kiemelt termékek
Hozzászólás
Kiemelt termékek!
Elérhetőség
Kapcsolat
6000 Kecskemét,
Aradi vértanúk tere 3.
76/743-008
30/938-41-08
info@babakomfort.hu
www.babakomfort.hu
Nyitva tartás:
Hétfőtől - Péntekig
9-17-ig
Szombaton
9-12-ig
Vársárlók albuma
Garancia, jótállás
Ha a szolgáltatott dolog minőségileg hibás, az szerződésszegést jelent és a hibás teljesítés következményeit, szavatossági, jótállási igényeket von maga után. A szavatosság és a jótállás minőségvédelmi eszközök, mindkettő a kötelezett (az eladó) helytállását jelenti arra nézve, hogy a termék vagy a szolgáltatás megfelel a törvényi, illetőleg a szerződéses követelményeknek.
A jótállás – hétköznapi nevén garancia – a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott helytállás. Azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza. Nem kizárt azonban, hogy a kereskedők önként vállaljanak jótállási kötelezettséget. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a textiltermékekre, cipőkre stb.) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.
A jótállás – hétköznapi nevén garancia – a hibátlan teljesítésért vállalt fokozott helytállás. Azoknak a tartós fogyasztási cikkeknek a körét, amelyekre jótállási kötelezettség terjed ki a 151/2003. (IX.22.) Korm. rendelet tartalmazza. Nem kizárt azonban, hogy a kereskedők önként vállaljanak jótállási kötelezettséget. Amennyiben nincs a termékre jótállás (mint például a textiltermékekre, cipőkre stb.) vagy az már eltelt, szavatossági jogokat lehet érvényesíteni.
- Köteles-e kicserélni vagy visszavenni az árut a kereskedő ha nem minőségi kifogásunk van, hanem például az ajándékba kapott kardigán színe nem tetszik vagy nem jó a mérete.
- Mi a teendő akkor, ha minőségi kifogás merül fel?
- Mennyi időn belül érvényesíthetjük szavatossági jogunkat?
- Mennyi időn belül kell a minőségi kifogást bejelenteni?
- Kell-e jegyzőkönyvet felvenni-e a kereskedőnek?
- Milyen lehetőségeink vannak, ha elismerik a minőségi kifogásunkat ?
- Mennyi időn belül kell kicserélni vagy megjavítani a terméket?
- Mit tehetünk, ha a kereskedő nem vállalja megfelelő határidőre a javítást?
- Kell-e elismervényt adni a javításra átvett termékről?
- Köteles-e cserekészüléket adni a kereskedő a javítás idejére?
- Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha nem adja vissza a pénzt, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy levásároljuk a vételárat az üzletben?
- Mi a teendő akkor, ha a kereskedő nem ismeri el a minőségi kifogásunkat?
- Hogyan tudja bizonyítani a fogyasztó, hogy megalapozott az igénye?
- Hová tudunk ilyen esetben fordulni?
- Mi a bizonyítási kötelezettség?
- Mi a bizonyítási kötelezettség időtartama
- Jótállási jegy
- Mi a javítás helyszíne?
- Aránytalan többletköltség
- Jogszabály:
Köteles-e kicserélni vagy visszavenni az árut a kereskedő ha nem minőségi kifogásunk van, hanem például az ajándékba kapott kardigán színe nem tetszik vagy nem jó a mérete.
Nem. A kereskedő csak minőségi kifogás felmerülése esetén köteles az igényt kivizsgálni.
Mi a teendő akkor, ha minőségi kifogás merül fel?
Vissza kell vinni a terméket az üzletbe, ahol vásároltuk. A minőségi kifogás intézéséért a forgalmazó a felelős, ezért ne fogadjuk el a kereskedő arra való hivatkozását, hogy nem ő gyártotta a terméket, ezért forduljunk a gyártóhoz.
Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.
Ha a forgalmazó a fogyasztó igényének teljesíthetőségéről annak bejelentésekor nem tud nyilatkozni, álláspontjáról legkésőbb három munkanapon belül köteles értesíteni a fogyasztót.
Ha a fogyasztó szavatossági igényt kíván érvényesíteni a fogyasztói szerződés tárgyát képező szolgáltatást nyújtó forgalmazóval szemben, a fogyasztói szerződés megkötését bizonyítottnak kell tekinteni, ha a fogyasztó bemutatja az ellenérték megfizetését igazoló bizonylatot.
Mennyi időn belül érvényesíthetjük szavatossági jogunkat?
A szavatossági igények érvényesítésére két év áll rendelkezésre.
Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év.
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.
Ha a jogosult igényét menthető okból nem tudja érvényesíteni, így különösen, ha a hiba a jellegénél vagy a dolog természeténél fogva két éven belül nem volt felismerhető, a szavatossági jogok érvényesítésének határideje a teljesítés időpontjától számított három év.
Nem számít bele az elévülési időbe a kijavítási időnek az a része, amely alatt a jogosult a dolgot nem tudja rendeltetésszerűen használni. A szavatossági jog érvényesíthetőségének határideje a dolognak vagy jelentősebb részének kicserélése (kijavítása) esetén a kicserélt (kijavított) dologra (dologrészre), valamint a kijavítás következményeként jelentkező hiba tekintetében újból kezdődik.
Mennyi időn belül kell a minőségi kifogást bejelenteni?
A jogosult a hiba felfedezése után a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül köteles kifogását a kötelezettel közölni.
Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.
A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
Fogyasztói szerződés esetében a hiba felfedezésétől számított két hónapon belül közölt kifogást kellő időben közöltnek kell tekinteni.
A közlés késedelméből eredő kárért a jogosult felelős.
Kell-e jegyzőkönyvet felvenni-e a kereskedőnek?
Igen. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell :
- a fogyasztó nevét, címét
- a fogyasztási cikk megnevezését, vételárát,
- a vásárlás időpontját,
- hiba bejelentésének időpontját,
- a hiba leírását,
- a fogyasztó által érvényesíteni kívánt igényt,
- a kifogás rendezésének módját.
Milyen lehetőségeink vannak, ha elismerik a minőségi kifogásunkat ?
Hibás teljesítés esetén a fogyasztó
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a kereskedőnek) a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat.
a) elsősorban – választása szerint – kijavítást vagy kicserélést követelhet, kivéve, ha a választott szavatossági igény teljesítése lehetetlen, vagy ha az a kötelezettnek (a kereskedőnek) a másik szavatossági igény teljesítésével összehasonlítva aránytalan többletköltséget eredményezne, figyelembe véve a szolgáltatott dolog hibátlan állapotban képviselt értékét, a szerződésszegés súlyát, és a szavatossági jog teljesítésével a jogosultnak okozott kényelmetlenséget.
b) Ha sem kijavításra, sem kicserélésre nincs joga, vagy ha a kötelezett a kijavítást, illetve a kicserélést nem vállalta, vagy e kötelezettségének nem tud eleget tenni - választása szerint - megfelelő árleszállítást igényelhet vagy elállhat a szerződéstől. Jelentéktelen hiba miatt elállásnak nincs helye.
A szerződéstől való elállás azt jelenti, hogy olyan állapotot kell létrehozni, mintha a szerződés létre sem jött volna, vagyis a fogyasztó visszaadja a terméket, és visszakapja a teljes vételárat.
Mennyi időn belül kell kicserélni vagy megjavítani a terméket?
A forgalmazónak törekednie kell arra, hogy a kijavítást vagy kicserélést legfeljebb tizenöt napon belül elvégezze.
Mit tehetünk, ha a kereskedő nem vállalja megfelelő határidőre a javítást?
Ha a kötelezett a dolog kijavítását megfelelő határidőre nem vállalja, vagy nem végzi el, a jogosult (fogyasztó) a hibát a kötelezett költségére maga kijavíthatja vagy mással kijavíttathatja.
Kell-e elismervényt adni a javításra átvett termékről?
Javításra az árut elismervény ellenében kell átvenni. Az elismervényen fel kell tüntetni a fogyasztó nevét és címét, az áru azonosításához szükséges adatokat, az áru átvételének idejét, és azt az időpontot, amikor a fogyasztó a kijavított árut átveheti.
Köteles-e cserekészüléket adni a kereskedő a javítás idejére?
Nem.
Szabályosan jár-e el a kereskedő, ha nem adja vissza a pénzt, hanem ragaszkodik ahhoz, hogy levásároljuk a vételárat az üzletben?
A „levásároltatást” a magyar jogrendszer nem ismeri, tehát a kereskedő jogtalanul köt ki ilyen feltételt a fogyasztónak.
Mi a teendő akkor, ha a kereskedő nem ismeri el a minőségi kifogásunkat?
Fogyasztói szerződés esetében az ellenkező bizonyításáig vélelmezni kell, hogy a teljesítést követő hat hónapon belül felismert hiba már a teljesítés időpontjában megvolt, kivéve, ha e vélelem a dolog természetével vagy a hiba jellegével összeegyeztethetetlen. Ez azt jelenti, hogy a bizonyítási kötelezettség a teljesítést követő első hat hónapban a kereskedőt, utána pedig a fogyasztót terheli.
Hogyan tudja bizonyítani a fogyasztó, hogy megalapozott az igénye?
Például szakvéleménnyel. A szakvélemény költsége a vizsgálatot kérőt terheli. Ha a szakvélemény szerint megalapozott az igényünk, akkor kérhetjük a forgalmazótól a szakvélemény költségének megtérítését is.
Jó, ha tudjuk, hogy a szakvélemény nem kötelező, tehát előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a szakvélemény szerint jogos az igényünk, mégsem ismeri el a kereskedő.
Jó, ha tudjuk, hogy a szakvélemény nem kötelező, tehát előfordulhat, hogy annak ellenére, hogy a szakvélemény szerint jogos az igényünk, mégsem ismeri el a kereskedő.
Hová tudunk ilyen esetben fordulni?
Ha a vitát nem sikerül a kereskedővel rendezni, a bírósági út előtt érdemes a fogyasztónak a békéltető testület segítségét igénybe venni. A békéltető testület eljárásának célja a fogyasztó és a gazdálkodó szervezet közötti vitás ügy egyezségen alapuló rendezésének megkísérlése, ennek eredménytelensége esetén pedig az ügy eldöntése a fogyasztói jogok gyors, hatékony és egyszerű érvényesítésének biztosítása érdekében.
Mi a bizonyítási kötelezettség?
A jótállás teljes időtartama alatt végig a kereskedőt terheli, tehát ha a kereskedő nem akarja elismerni igényünket, neki kell bizonyítani, hogy a hiba oka az átadás után keletkezett. Szavatosságnál ez csak a teljesítést követő első hat hónapban van így, utána pedig a fogyasztót terheli a bizonyítási kötelezettség.
Mi a bizonyítási kötelezettség időtartama
A törvényi jótállás a teljesítést követő egy év szavatossági jogaink érvényesítésére pedig fő szabályként a teljesítést követő két éves elévülési (+ egy év jogvesztő) határidő áll a rendelkezésünkre.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
A jótállási határidő a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő átadása, vagy ha az üzembe helyezést a forgalmazó vagy annak megbízottja végzi, az üzembe helyezés napjával kezdődik.
Jótállási jegy
A forgalmazó köteles a fogyasztónak a fogyasztási cikkel együtt - külön kérés nélkül - jótállási jegyet átadni.
A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.
A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a javítás módját,
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.
A jótállási jegyet közérthetően és egyértelműen, magyar nyelven kell megfogalmazni.
A jótállási jegyen fel kell tüntetni:
a) a forgalmazó nevét és címét,
b) a fogyasztási cikk megnevezését, típusát, gyártási számát, továbbá - ahol alkalmazható - azonosításra alkalmas részeinek meghatározását,
c) a gyártó és - külföldről származó termék esetén - az importáló nevét, címét,
d) a fogyasztót a jótállás alapján megillető jogokat, azok érvényesíthetőségének határidejét, helyét és feltételeit,
e) a vásárlás vagy az üzembe helyezés időpontját.
A jótállási jegynek utalnia kell arra, hogy a jótállás a fogyasztó törvényből eredő jogait nem érinti.
A jótállási igény a jótállási jeggyel érvényesíthető.
A jótállás keretébe tartozó javítás esetén a forgalmazó, illetve a javítószolgálat a jótállási jegyen köteles feltüntetni:
a) a javítási igény bejelentésének és a javításra átvétel időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
b) a hiba okát és a javítás módját,
c) a fogyasztási cikk fogyasztó részére történő visszaadásának időpontját, gépjármű esetében továbbá a kilométeróra állását,
d) a jótállás - a kijavítás időtartamával meghosszabbított - új határidejét.
Mi a javítás helyszíne?
A rögzített bekötésű, illetve a 10 kg-nál súlyosabb, vagy tömegközlekedési eszközön kézi csomagként nem szállítható fogyasztási cikket - a járművek kivételével - az üzemeltetés helyén kell megjavítani.
Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
Ha a javítás az üzemeltetés helyén nem végezhető el, a le- és felszerelésről, valamint az el- és visszaszállításról a forgalmazó gondoskodik.
Aránytalan többletköltség
Ha a fogyasztó a fogyasztási cikk meghibásodása miatt a vásárlástól (üzembe helyezéstől) számított három munkanapon belül érvényesít csereigényt, a forgalmazó nem hivatkozhat aránytalan többletköltségre, hanem köteles a fogyasztási cikket kicserélni, feltéve, hogy a meghibásodás a rendeltetésszerű használatot akadályozza.
Jogszabály:
Az egyes tartós fogyasztási cikkekre vonatkozó kötelező jótállásról 151/2003. (IX. 22.) Korm. rendelet
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
A fogyasztói szerződés keretében érvényesített szavatossági és jótállási igények intézéséről szóló 49/2003. (VII. 30.) GKM rendelet
A Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény
